Képesek lehetünk egy olimpia megrendezésére?

Az elmúlt hetekben az egész világ olimpiai lázban égett, mivel Rio adott otthont a XXXI. nyári olimpiai játékoknak. Az esemény Magyarország számára a sportolók mellett azért is aktuális, mert más városok mellett Budapest is pályázott a 2024-es olimpia megrendezésére. Ennek kapcsán megnéztük, hogy ha esetlegesen Budapest nyerné meg a szervezés jogát, milyen új épületekre lenne szükség, hol lehetne ezeket felépíteni és mindez milyen hatással lenne Magyarország gazdaságára és a főváros lakáspiacára.

Vidéki városok
A budapesti helyszínek mellet több vidéki város is szerepel az olimpia versenyhelyszíneinek listáján, így összesen 10 város adna otthont a játékoknak.

Várható költségek
Az olimpia lebonyolításánál a legtöbb kérdés általában annak költségvonzatával kapcsolatban merül fel. A budapesti olimpia tervezett költsége a megvalósíthatósági tanulmány alapján 1074 milliárd forint, a bevételek és az épületek másodlagos hasznosításából adódóan – pl. olimpiai falu épületeinek lakásokká alakítása, majd annak értékesítése – azonban a tervek szerint 299 milliárd forint bevétel is keletkezne. A 10 milliárd forintos pályázati költség és a 21 milliárd forintos paralimpiai költségek nélkül számított 1043 milliárd forintos kiadás ez alapján az alábbiak szerint oszlana meg.

Gazdasági helyzet

1896 óta összesen 19 ország rendezett olimpiát, egyes országok többször is. A rendezvényt lebonyolító országokra jellemző, hogy gazdaságuk mérete átlagosan 26-szor nagyobb, mint a magyar gazdaság. A 2016-os GDP-t alapul véve a legkisebb gazdaságú ország, ami valaha olimpiát rendezett Görögország volt. A 2004-es olimpia megrendezésekor azonban Görögországnak is mintegy kétszer akkora volt a teljes GDP-je, mint jelenleg Magyarországnak.

Visszatekintve az időben természetesen más volt az országok gazdasági erősorrendje, így többet elárul ha azt nézzük meg, hogy a rendezés évében a rendező ország hányadik helyen állt az országok gazdaságának rangsorában. Az 1950-es évek óta rendelkezésre álló adatok alapján Görögország 2004-ben a 37. helyen állt a listán, jóllehet azóta az országot sújtó recesszió következtében a 47. helyre esett vissza. Finnország gazdasága 1952-ben ugyancsak kicsinek számított, de még úgy is a 24. legerősebb gazdaságú ország volt. Magyarország jelenleg az éves megtermelt GDP-je alapján az 56. helyen áll.

Egy olimpia költségvonzatát az is mutatja, hogy az ország egyéves bruttó hazai termékéhez képest mennyibe kerül az esemény megrendezése. A legnagyobb gazdaságú országoknál, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Kína ez a szám a fél százalékot sem éri el, a kisebbeknél viszont – amilyen Görögország is – már a tervezett költségek is az ország 2004-es GDP-jének 3,3 százalékára rúgtak. Athén esetében végül a költségek több mint kétszeresen haladták meg a tervezettet. Budapest esetén a tervezett költségek a 2016-os GDP 3,2 százalékát tennék ki, ebben azonban nincsenek benne azok a létesítmények, amelyek szükségesek ugyan az olimpiához, de attól függetlenül is megvalósulnak. Azokkal együtt az éves GDP közel 10 százalékát emésztené fel az olimpia megrendezése. Egy olimpia lebonyolítása ugyanakkor bevételt is generál – jegyeladások, későbbi ingatlanértékesítések, erősödő turizmus – valamint a teljes kiadás sem egy év alatt, hanem 7-8 év alatt jelentkezik, az azonban biztos, hogy egy budapesti olimpia megrendezése esetén Magyarország lenne a legkisebb gazdaságú ország, ami valaha olimpiát rendezett.

Ingatlanpiaci hatások

Az olimpiához kapcsolódóan a fővárosban és vidéken is számos új létesítmény építésére van szükség. Az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően az érintett városrészek népszerűbbé válhatnak, aminek következtében felértékelődésen mehetnek keresztül. Ennek mértékét nehezen lehet előre megjósolni, de valószínűsíthető, hogy Budapesten az olimpiai központ, vagyis a Csepel-sziget északi részét és a IX. kerület déli, Duna menti területeit magában foglaló városrész lehet az olimpia legnagyobb nyertese, ami a jelenlegi rozsdaövezetből egy lakónegyeddé alakulhat.

Az Otthontérkép adatai alapján számolt kerületi lakásárakban az látszik, hogy leginkább a külsőbb városrészekben lévő területeken alacsonyak az árak, így az olimpiai fejlesztéseknek ott lehet nagyobb hatása.

A sportolóknak, a kísérőiknek, a média képviselőinek, a technikai személyzetnek és az egyéb meghívottaknak összesen a megvalósíthatósági tanulmány becslései alapján 63 ezer szobára van szüksége, melyek egy része az újonnan felépítendő olimpiai faluban kapna helyet. Ezeket a tervek szerint az olimpia végével lakásokká lehetne alakítani, majd értékesíteni. Jelenleg ugyan éppen hiány van új lakásokból, a lakáspiac fellendülésének hossza azonban nehezen becsülhető meg.

Az ezredforduló körül elindult ingatlanpiaci boom 8 évig tartott, majd azt követte egy 6 éven át tartó visszaesés. A 2014 óta tartó fellendülés hosszát nem lehet előre megmondani, így nincs garancia arra, hogy 10 éven keresztül fennmaradjon a folyamat, ahogy a 2,9-3,1 százalékos stabil gazdasági növekedésre sincs, amivel a megvalósíthatósági tanulmány számol.

A jövőben várható lakáspiaci helyzettől függetlenül azonban elmondható, hogy több tízezer új lakás piacon való megjelenése erős hatást gyakorolhat az egyes városrészek lakáspiacára, így az olimpia végével érdemesebb lehet vagy fokozatosan, vagy alternatív konstrukcióban a piacra engedni azokat. Alternatív konstrukció lehet például az olimpiai falu lakásaiból piaci alapú bérlakások kialakítása.

Mennyibe kerülne mindez?

A budapesti olimpia megvalósíthatósági tanulmányában az áll, hogy “egy magyarországi lakosra lebontva az olimpia költsége alig több mint 7 000 Ft-ot tesz ki átlagosan, évente (2015 és 2025 között, 11 éven át)”. A valóságban azonban ez a számítás már az olimpiából származó egyes bevételekkel is számol, valamint nem veszi figyelembe azoknak a beruházásoknak a kiadásait, amelyek a tanulmány szerint az olimpiától függetlenül is elkészülnének. Ezeket is beleszámolva összesen 330 000 forintba kerülne az olimpia fejenként, ami ugyan több évre elosztva jelentkezne, de mindenképpen az olimpiából származó bevételek megjelenése előtt kellene kifizetni. Ezek alapján elmondható, hogy egy olimpia megrendezése a nemvárt többletköltségek nélkül is az utóbbi évtizedek legnagyobb költségvetésű beruházása lenne Magyarországon.