Így hasznosul a lakástámogatás!

2016. augusztus 23. Úgy látszik, eléri a kormány különösebben nem is titkolt célját, hogy a tehetősebbek juthassanak igazán támogatáshoz. Száguld a befektetési célú lakásvásárlás, és egyre kelendőbben a drágább lakások. Az családi otthontemetési támogatás (csok) ebben a körben is nagyon népszerű. Olyanok juthatnak így lakáshoz, akiknek ez egyébként sem jelent gondot.

A lakásukkal elégedetlenek – derült ki a KSH átfogó lakáspiaci elemzéséből – alig több mint negyede tervezi, hogy három éven belül elköltözik, a költözést tervezők kétharmada nem elégedetlen a jelenlegi lakáskörülményeivel. Mint megállapítottuk: ez is jól mutatja, hogy a lakásszerzési támogatások nem az igazán rászorultakhoz jutnak el.  Nemrégiben a Habitat mutatta ki, hogy az állam tavaly több mint kétszer annyit költött a jobb jövedelemi helyzetben lévők lakhatásának támogatására, mint a lakhatási szegénységben élők megsegítésére.

Ezt tulajdonképpen maga a kormány sem vitatja. Sőt! A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János többször is hangsúlyozta, hogy a lakástámogatás új rendszerében nincs helye a szociálpolitikának. Ez a kifejezést kizárólag az unió felé használták – nem véletlenül. A hatályos áfa-irányelv mellékletében ugyanis világosan leírják, mely termékek és szolgáltatások sorolhatók kedvezményes áfakulcsba. Ez indokolja, hogy a maximum 150 négyzetméteres lakások és 300 négyzetméteres házak kedvezményes áfája határozott időre szól, a rendelkezés pedig az indoklásban megkapta a „szociális” jelzőt. Az unió tehát számít, a magyarországi szegényebbek viszont nem igazán.

Negyven százalék felett a befektetési célú vásárlás

A hozzánk érkezett jelzések szerint egyre jellemzőbb, hogy már a befektetési céllal vett ingatlanokhoz is felveszik a lakáshitelt, sokan igénylik a csokot is. A lakáshitelek átlagkamatának alakulása (erről részletesebben itt írtunk), de a banki ajánlatok is azt jelzik, hogy a magasabb jövedelmű – jobb besorolású – adósok javára tolódnak el a számok.

A Duna House (DH) legfrissebb összesítése szerint az idei első félévben a vásárlások 41 százaléka befektetési célú volt. Valószínűleg ezek a lakások jelennek meg azután a lakásbérleti piacon. Sokatmondó, hogy az adóhivatal az első, Airbnb-s adatelemzése után azt látta, hogy több magánszemély is akad, aki húsznál több lakást hasznosít így.

Elgondolkodtató az is, hogy a DH szerint első lakására minden tizedik vevő 60 millió forintnál többet tudott költeni. Egy év alatt jelentősen nőtt az ebbe az árkategóriába eső ingatlanok iránt a kereslet. A fővárosban Budán a II. és a XII. kerületben, valamint a pesti belvárosban (V. és VI. kerület) ez az arány 15 százalék feletti volt az elmúlt hónapokban. A 60 millió forintnál drágább házak eladási aránya a II. kerületben 80 százalékos volt, vagyis itt alig vettek ennél olcsóbb ingatlant.

A két ingatlankategória együttes aránya egy év alatt 3,6 százalékról 4,2 százalékra emelkedett – állapította meg a DH. Mint írták, a növekedés mértéke nem az áremelkedéssel magyarázható. Ezt a hatást ugyanis a számokból kiszűrték.

Gyorsan vevőre talált a legtöbbe kerülő otthon

Az Otthon Centrum (OC) által összeállított lakáspiaci top szerint az idén 100 millió forint feletti összegért értékesített ingatlanok mindegyike a fővárosban található. Mint megállapították: akár százszoros árkülönbség is lehet egy budapesti luxus villa és egy vidéki egy-két szobás családi ház között. A különbségekért pedig nem csak a földrajzi fekvés felelős. Az alapterülettől kezdve, a tájoláson át, az ingatlan állapotáig számos más paraméter is hatással van egy ingatlan árára – nem utolsósorban, hogy van-e rá kereslet és mekkora. A luxusra pedig mintha egyre inkább lenne.

Az OC egyébként értékesített olyan ingatlant, amelynek négyzetméterára több mint 4 millió forint volt. Ez az V. kerületi társasházi lakás nemcsak abszolút, de a fajlagos érték alapján is csúcstartónak számít. A lakás néhány hónap alatt talált vevőre. Az újépítésű ingatlanok közül legnagyobb összegért, 133 millió forintért, egy II. kerületi társasházi lakás kelt el. Igaz, ebben az esetben az eladó közel másfél évet várt, míg vevőre talált. Pest megyében az OC-nál az idei rekorder egy 95 millió forintért értékesített családi ház volt Nagykovácsiban.