Munka és lakás: lehet mindkettő egyszerre?

A lakásárak alakulásában jelentős szerepet játszik, hogy mekkora a fizetőképes kereslet. Ez szoros összefüggésben van a hitelképesség és a jövedelem kérdésköreivel, amik pedig a munkanélküliségig vezetnek.  Értelemszerűen, ahol nagyobb mértékű a munkanélküliség, ott az ingatlankínálati árak alacsonyabbak, hiszen a vásárlók nem tudják a lakásokat megfizetni, míg fordított esetben magasabbak. Az Otthontérkép elemzéséből és térképszelvényéből kiderül, hogy ugyan megfigyelhető a fent leírt tendencia, azonban korántsem mondható általánosnak.

 

Mélyrepülés keleten

A hazai munkanélküliség területi eloszlását szemlélve nem okoz meglepetést, hogy a legkedvezőbb helyzetben Budapest (2,7%), Pest megye (3,4%), és a nyugati megyék, elsősorban Győr-Moson-Sopron (1,5%) illetve Vas megye (2,6%) vannak, hiszen itt a munka szempontjából aktív korú lakosság alig néhány százaléka küzd a munkahelyhiánnyal. A skála másik végén Nógrád (9,6%), Borsod-Abaúj-Zemplén (8,6%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (8,3%) és Hajdú-Bihar (8,1%) megyék találhatók. A munkanélküliségi arányszám a regisztrált munkanélküli emberek számát veszi alapul, így a fekete és a szürke foglalkoztatással nem számol, márpedig ezek igencsak létező jelenségek Magyarországon.

sajtokozlemeny_okt_03

Otthont! De mennyiért?

Az ingatlanárak tekintetében a legdrágábban Budapesten (403.000 Ft/m2), Győr-Moson-Sopron (288.000 Ft/m2), Hajdú-Bihar (224.000 Ft/m2) és Pest (222.000 Ft/m2) megyékben juthatunk saját lakáshoz, házhoz. Míg legkönnyebben a kevésbé „jól menő” területeken: Nógrád (87.000 Ft/m2), Békés (109.000 Ft/m2), Tolna (115.000 Ft/m2) és Borsod-Abaúj-Zemplén (118.000 Ft/m2) megyékben.

sajtokozlemeny_okt_04

Valóban olcsó a lakás ott, ahol nincs munka?

A munkanélküliség és az átlagos kínálati ár között nem mutatható ki tökéletes fordított arányosság. Ebben az esetben ugyanis a lenti ábra két vonala egymás pontos tükörképe lenne.  Ezzel ellentétben azonban az országos átlagnál magasabb munkanélküliség mellett az átlagosnál magasabb kínálati árral találjuk szembe magunkat és vica versa.

sajtokozlemeny_okt_01

Ez a jelenség még inkább kirajzolódik, ha a munkanélküliség és a kínálati ár átlagtól való eltérést vesszük alapul, vagyis, hogy milyen mértékben múlják felül vagy alul az egyes térségek a munkanélküliség és a lakásárak átlagos értékét.

sajtokozlemeny_okt_02

Négy csoportra oszlik az ország

A munkanélküliség és a lakásárak összevetéséből kirajzolódik, hogy négy csoportba[1] sorolhatók az ország megyéi:

sajtokozlemeny_okt_05

Nem meglepő jelenség, hogy alacsony munkanélküliség mellett aránylag magas lakásárakkal találkozhatunk. Budapest, Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye ezt példázza, hiszen egyre többen igyekeznek megvetni a lábukat errefelé a munkalehetőségek reményében, ami pedig keresletnövekedést, közvetve pedig áremelkedést idéz elő. Fontos megjegyezni, hogy itt is egy átlagról beszélünk, ami nem jelenti, hogy az állítás minden egyes településre igaz.

A magas munkanélküliség gyakran vonja magával a lakásárak visszaesését, ez iskolapéldája a hátrányos gazdasági helyzetben lévő térségeknek, hiszen a munkahiány miatt az emberek nem tudják megfizetni a magasabb árakat, nem beszélve arról, hogy adott esetben továbbállnak és az ország másik részén telepednek le.

Mindenképp említésre méltó és további fejtegetést igényel az a két eset, amikor a munkanélküliség és a lakásárak is alacsonyak, illetve, amikor a magas munkanélküliséghez magas lakásárak társulnak.

Bács-Kiskun megyében a kecskeméti Mercedes-jelenlét az utóbbi években jelentősen növelte az ingatlanárakat, Somogy megye esetén pedig a Balaton bírhat árfelhajtó erővel. Hajdú-Bihar megyében feltehetően, Debrecen és Hajdúszoboszló torzítja jelentős mértékben az ingatlanárakat.

A fenti mátrix alacsony-alacsony cellájában szereplő megyékben fennálló paradoxonra, azaz, hogy alacsony munkanélküliség mellett miért is vannak az országosnál alacsonyabb ingatlanárak, választ adhat, ha pillantást vetünk az országos népességváltozási adatokra. Az említett hat megye mindegyikében (Békés, Csongrád, Fejér, Komárom-Esztergom, Vas és Zala) csökken a népesség, ami magyarázhatja az alacsony munkanélküliségi szintet. A lakásárak alacsony szintjét abban az értelemben indokolhatja a belső és külső migráció, hogy ennek következtében az elvándorlók eladóként jelennek meg a piacon, ami pedig végső soron kínálatbővüléshez vezet. Egyszerű közgazdaságtan, hogy a túlkínálat az árak csökkenését eredményezi.

A munkanélküliség katalizátorként képes a népességmozgást és a lakásárakat is befolyásolni. Hírek tucatjai jelennek meg azzal kapcsolatban, hogy mekkora munkaerőhiánnyal küzd az ország. Érdemes azonban mindig szem előtt tartani, hogy ezek a kijelentések csak bizonyos munkaterületekre és bizonyos régiókra igazak.

[1] Tolna megye nem sorolható be tökéletesen a fenti mátrixba, itt az átlagosnak megfelelő munkanélküliségi szint mellett az országos átlagnál alacsonyabb kínálati ingatlanárak találhatók.

 

A sajtóközleményt átvették: 

magyaridok.hu: Ott drágák a lakások, ahol sok a munkalehetőség

tozsdeforum.hu: Nehéz lakáshoz jutni ott, ahol munka is van

szakszervezetek.hu: A lakáspiac is igazodik a munkalehetőségekhez

szakszervezetek.hu: A lakáspiac is igazodik a munkalehetőségekhez

radiofocus.hu: A magas munkanélküliség befolyásolja ingatlanpiacunkat is

Profitline.hu: Munka és lakás: lehet mindkettő egyszerre?

portfolio.hu: Az alacsony munkanélküliség emeli a lakásárakat 

penzcentrum.hu: Ott akarsz lakni, ahol munka is van? Horror lakásárakra készülj

mmonline.hu: Ettől is drágulnak a lakások

 

Közleményünk megjelent a nyomtatott sajtóban:

Magyar Idők: Ott drágák a lakások, ahol sok a munkalehetőség

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.