Jóval a lakásárak mögött kullognak a keresetek
A KSH legfrissebb adatai szerint a bruttó átlagkereset 6,1 %-kal, a nettó pedig 7,8%-kal növekedett 2016. január és december között. A bérek növekedésének üteme azonban egyelőre nem sokat segít a lakásvásárlókon. A lakóingatlanok ára ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedett, mint a keresetek, jóllehet a hiteltörlesztők aránya a keresetkehez képest csökkent.
A KSH nemrég publikált adatainak értelmében a bruttó átlagkereset országos szinten 263 200 Ft volt 2016. január és december között. A legmagasabb béreket a pénzügyi és biztosítási területen dolgozók kapták (519 000 Ft), míg a legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás területen kerestek (154 000 Ft). A nettó bérek tekintetében az átlagkereset országos viszonylatban 175 000 Ft volt, családi kedvezményekkel együtt 182 200 Ft. A lakásárak azonban mind az FHB lakásárindexe mind pedig az otthonterkep.hu statisztikái alapján ennél sokkal nagyobb ütemben emelkedtek. 2016-ban a nettó bérek ugyan 7,8%-kal nőttek, a lakásárindex és a kínálat átlagár alapján a lakásárak viszont 10-11%-kal.
2012-2016 között a nettó átlagkereset évente átlagosan csaknem 4%-kal növekedett, ehhez képest azonban az FHB lakásárindex majdnem 7%-kal, a kínálati árak pedig 5,4%-kal emelkedtek minden évben. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az ország egyes részei között mind kereset mind pedig lakásár tekintetében igen lényeges eltérések lehetnek.
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy ennyire borús helyzet közepette, mégis mitől pörgött fel ilyen mértékben a lakáspiac. Az utóbbi időszakban megfigyelhető tendencia számos tényező összjátékának köszönhető, úgy mint a csok, a válság utáni újjáéledés, az elhalasztott vásárlások beérése és a kedvező hitelezési lehetőségek.
“Sem a kereslet, sem az árnövekedés nem hagy alább a lakáspiacon, miközben a kínálat bővülése még mindig jelentősen elmarad a szükséges ütemtől. Az otthonterkep.hu felmérése szerint az új építésű lakásoknál a kisebb méretek lettek népszerűbbek, a túl magas ár miatt inkább a megfizethetőbb, 45-60 négyzetméteres lakásokat részesíti előnybe a többség. A potenciális vásárlók negyede viszont visszafordul a használt otthonok piacára és inkább ott igyekszik érvényesíteni a kedvezményeket. Itt eleve alacsonyabbak az árak és Budapest kivételével 7-10 százalékot tudnak lealkudni a kínálati árból” – fűzte hozzá Mester Nándor, az otthonterkep.hu vezető elemzője. A szakértő szerint a reálbér növekedésnek még legalább 4-5 évig kell a tavalyihoz hasonló üteműnek lennie minden évben ahhoz, hogy az új lakások ára elérhető közelségbe kerüljön a vevőjelöltek többségének.
A forint alapú hitelek törlesztőrészletei 2012 óta csökkenő tendenciát mutatnak, vagyis a nettó átlagkeresethez képest fordított arányban változtak. Ez azt eredményezi, hogy a keresetből kisebb szeletet kell egy hitel törlesztésére szánni, tehát a lakásvásárlás előtt állók ennek szellemében bátrabban vághatnak bele hiteligénylésbe.
A lakásárak növekedése komoly kihívás elé állatja a vásárlókat. A bérek ugyan valamelyest igyekeznek ezzel lépést tartani, ez azonban úgy tűnik egyelőre csupán halvány próbálkozás. Jó hír azonban, hogy a hitelek törlesztőrészletének aránya csökkent a keresetekhez képest, így a vásárlásoknak van esélyük realizálódni a növekvő árak ellenére is.