Ezeknek a magyaroknak 120 évig kell dolgozniuk egy lakásért

Az elmúlt időszakban jelentős áremelkedésnek lehettünk tanúi a budapesti lakáspiacon, a magyar főváros ugyanakkor még így is a legolcsóbbak közé tartozik Európában. A régiós versenytársak többségében még mindig magasabb árakon lehet lakáshoz jutni.

Ezúttal azonban Budapestet nem a szomszédos országok fővárosaival, hanem a becslések szerinti második legnagyobb magyar lakossággal rendelkező várossal, Londonnal hasonlítottuk össze.

A vonzó gazdasági és munkaerő-piaci környezetnek köszönhetően London lakossága tíz év alatt több mint egymillió fővel nőtt, amivel a lakásállomány bővülése csak korlátozott mértékben tudott lépést tartani. Részben ennek a folyamatnak is köszönhető, hogy a londoni lakások a világ legdrágábbjai közé tartoznak. Ezzel szemben Budapest 2007-ig mintegy 300 000 főt veszített lakosságából, ami csak az utóbbi években kezdett újra stabilizálódni. Természetesen a demográfiai környezet mellett a gazdasági helyzet és a fizetőképes kereslet is eltérő a két városban, mégis érdemes megnézni, hogy a lakásárak fizetésekhez viszonyított aránya, a befektetők típusai vagy a lakástulajdon szerkezete hogyan alakul a magyar és hogyan a brit fővárosban.

A vizsgálatba bevont 23 budapesti és 33 londoni kerület lakásárak szerinti összehasonlítása a 60 négyzetméteres, vagy 3 szobás lakások kínálati árai alapján történt. Ezek átlagai adták az adott kerületre jellemző árakat.

Az így kapott eredmények alapján a legolcsóbb lakások Londonban a kelet-londoni Barking and Dagenham kerületben találhatók, ahol már 66 millió forintnak megfelelő fontért tulajdonosai lehetünk egy kisméretű, jellemzően előkerttel is rendelkező épületnek. A szintén a város keleti peremén elhelyezkedő Havering valamint a délkeleti Bexley esetében ehhez már 70-80 millió forint szükséges.

A déli peremkerületek ennél drágábbak, ott közel százmillió forint a jellemző átlagár. A belváros felé indulva Greenwichben 109 millió, a nyugati városrészekben pedig 120-140 millió forintba kerül az említett három szoba megvásárlása. Ezzel szemben a City-hez közeli területeken akár 200 millió forint feletti árak is előfordulhatnak.

A legdrágább városrészek nevei a turisták számára is ismerősek lehetnek. 361 millió forintos átlagárával került a dobogó harmadik fokára a City, míg az ezüstérmes Kensington And Chelsea-ben egy közepes lakásért az eladók akár 500 millió forintot is elkérhetnek. Az angol főváros egészének legdrágább kerülete Westminster, ott a leendő tulajdonosoknak minimum 580 millió forintra van szükségük egy nappali plusz két hálós lakás megvásárlásához.

Budapesten az Otthontérkép szerint jelenleg az V. kerületben a legmagasabbak a kínálati árak, ahol a 60 négyzetméteres lakásokat átlagosan 44 millió forintért árulják. A magyar fővárosban legolcsóbban a XXIII. kerületben tudunk lakást venni, ott ugyanez a méret kevesebb, mint 12 millió forintba kerül. A két város között kerülettől függően jellemzően 6-8-szoros árkülönbségekkel találkozunk.

Aki azonban nem ragaszkodik sem a minimális mérethez, sem a városon belüli elhelyezkedéshez, az Londonban már 40 millió forintért is találhat – többnyire külvárosi stúdió vagy egy hálószobás – lakást. Ugyanez Budapesten 6-7 millió forintba kerül. A másik véglet ezzel szemben a legjobb környékek családi házai és különleges penthouse lakásai, amelyek esetében a végösszeg Londonban a 4-6 milliárd forintot is elérheti, míg Budapesten 500 millió forint az a határ, aminél magasabb áron önálló családi házat már csak különleges esetekben kínálnak.

Míg Budapesten a legjobb helyeken található luxuslakások négyzetméterárai haladják csak meg az 1 millió forintot, addig a brit fővárosban ez a belépő szint, ennyiért többnyire csak rosszabb állapotú és elhelyezkedésű lakásokat lehet találni.

A jövedelmekhez viszonyítva azonban nincsenek nagy különbségek, a havi minimálbért megtakarítva mindkét városban 14 évig tartana a legolcsóbb környéken egy háromszobás lakás megvásárlása. Ha ugyanebből a havi összegből a legdrágább kerületben szeretnénk saját lakást, akkor Budapesten 50, Londonban 120 évig kellene rá félretenni. A városon belüli árkülönbség tehát Budapesten majdnem négyszeres, Londonban – a belvárosi kiugróan drága kerületeknek köszönhetően – közel kilencszeres.

A londoni és a budapesti piac az árakon túl a saját tulajdonú lakások arányában is különbözik egymástól. Budapesten a lakosság 88%-a él saját tulajdonú lakásban, ugyanez Londonban 50% körül alakul. A befektetési célú vásárlók is mindkét városban jelen vannak, míg azonban Londonra többségük az egyik legstabilabb piacként tekint – ami alkalmas a kockázatosabb országokból származó jövedelem biztonságba helyezésére – addig Budapestre inkább a magasabb hozamok reményében csoportosítják megtakarításaikat a befektetők.

A teljes cikk itt olvasható: Ezeknek a magyaroknak 120 évig kell dolgozniuk egy lakásért

További cikkek ebben a témában:

Resource.info: Ezeknek a magyaroknak 120 évig kell dolgozniuk egy lakásért