Vidéken támadnak fel a sorházak

Budapesten és egy-két megyeszékhelyen még a lakóparknak nevezett, sokemeletes társasházaké a piac, egyre több vidéki településen jelennek meg azonban a húsz-huszonöt évvel ezelőtt divatos sorházak.

Budapest és a nagyobb városok központi területein a befektetők igyekeznek adott építési telken az előírásoknak megfelelő minél több lakást kialakítani – persze piacképes lakásmixszel. Így nem ritkák a több száz lakással tervezett társasházak sem. A kertvárosi zöldövezetekben és az agglomerációs övezetben leginkább az önálló háznál olcsóbb sorházak, illetve a kisebb, néhány lakásos társasházak népszerűek. És ez várhatóan így lesz a következő pár évben is.

A sorházak a rendszerváltás környékén és még utána is néhány évvel kezdtek divatba jönni. Ez valahol átmenet a családi ház és a társasház között és az alsó középosztály által megfizethető lakásmegoldásnak tűnt sokáig. Az általában kétszintes otthonokhoz kisebb előkert is jár, ritkábban még garázs is.

Az ingatlanfejlesztői nyomás azonban a sokemeletes társasházak felé vitte a keresletet, az lett trendi, hogy az emberek úgynevezett lakóparkokban vegyenek lakást, amik nem mások, mint korszerű lakótelepek: viszonylag kis telken akár több száz lakás bezsúfolva, általában kevés köztes zöld területtel.

A természet közeli, erdős-hegyes területeken a helyi önkormányzati építési rendeletek is igen szigorúak, néhol csak 15-20%-os beépíthetőséget engedélyeznek” – mondja a trendekről Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő a jövőbeni várakozásokról úgy vélekedik: „Messze nincs még vége az áremelkedésnek, ezért akár befektetési céllal is érdemes lakást vásárolni a közeljövőben. Tőkével, vagy hitel igénybevételével.”

A KSH adatai szerint 2016-ban közel 2500-al több új ingatlant adtak át, mint a megelőző évben. Az új ingatlanok piacának felfutását mi sem jelzi jobban, mint a kiadott építési engedélyek 2,5-szeres növekedése 2015-höz képest. Az országos statisztikák mögött azonban nagy régiós eltérések vannak, nem csak a lakásárak, hanem az építkezési kedv tekintetében is.

Ordító különbségek az országrészek között

A válság okozta sokk után az építőipari beruházások drasztikusan visszaestek, 2013-ban volt a mélypont, de azóta folyamatosan nő a kiadott építési engedélyek és az átadott épületek száma. Az újlakás építések felfutása leginkább a vállalkozók által épített ingatlanok számánál látszódik, 2013-hoz képest tavaly 70%-kal több új ingatlan jelent meg ezekből a piacon. A kínálatban már most tavasszal is elérhetővé válnak új lakások, azonban a valódi lakásátadási boom idén nyártól, illetve a következő 1–2 évben várható.

Az országos statisztika mögött jelentős regionális eltérések vannak, az ország gyakorlatilag kettészakadt. Míg Budapesten, a nyugat-dunántúli megyékben és a Balaton-parton sorra épülnek a kisebb-nagyobb társasházak, addig Kelet-Magyarországon – néhány megyeszékhely kivételével – kevésbé lelkesek a befektetők.

Az ország nyugati felének nagyvárosaiban dinamikus fellendülés tapasztalható, a sok munkalehetőséggel kecsegtető Székesfehérváron vagy Győrben szinte azonnal, vagy már a tervezőasztalról elkelnek az ingatlanok. Győr-Moson-Sopron és Vas megye népszerűsége továbbra is töretlen az ausztriai munkalehetőségek miatt, ami szintén felfelé hajtja az árakat.

Az ország északkeleti régiójában viszont jóval visszafogottabb a piac. Debrecen, Miskolc és Kecskemét jelenti kivételt, ezekben a városokban a nagyobb beruházásoknak köszönhetően 300 – 450 ezer Ft / négyzetméteráron lehet új ingatlant vásárolni. Az árváltozás tekintetében Nógrád megye székhelye, Salgótarján szerepelt a legrosszabbul, itt több mint 2%-al csökkentek az átlagos ingatlanárak tavaly.

Szeretik a belvárosokat

Budapesten is hatalmas a kereslet az új ingatlanok iránt, amely nem csak az árak meredek emelkedésében, hanem az ingatlanok számában is megmutatkozik. 2016-ban 6400 új társasházi lakást adtak el, és több ezren vásárolhattak még – előszerződés keretében is – egyelőre csak tervasztalon lévő ingatlanokat.

Az újlakás piacon egyértelműen a XI. és XIII. kerület a favorit, előbbiben 1250, utóbbiban 1300 lakás talált gazdára tavaly. Mindkét kerület azért örvend nagy népszerűségnek a beruházók körében, mert jó a közlekedés, az infrastruktúra, és megfelelő méretű építési telkek állnak rendelkezésre. A kereslet mértékét jól mutatja, hogy a piacon megjelenő egyre több lakás ellenére a négyzetméterárak is folyamatosan emelkednek. 2015-höz képest idén százezer forinttal többet, átlagosan körülbelül 560 ezer forintot kell fizetnie a budapesti újlakás-vásárlóknak négyzetméterenként.

A legnagyobb árnövekedés egyébként a belvárosban tapasztalható, a VII. kerületben tavaly elérte a 33%-ot. A legmagasabb ingatlanárakkal rendelkező kerületek nem változtak, továbbra is Pesten az V. és a bel-budai (I.,II.,XII.) kerületek lakásai a legdrágábbak.