1. Sokszínű Magyarország

    az Otthontérkép elemzése

  2. Sokszínű Magyarország

    Magyarországon a nemzetiségek jogairól a 2011. évi CLXXIX. törvény gondoskodik, melynek célja
    „a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra”.


    Nemzetiség definíciója Részlet a 2011. évi CLXXIX. törvényből:
    1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

    (2) A nemzetiségi jogok és kötelezettségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon kinyilvánítja.

    A törvény konkrétan meg is nevezi a magyarországi nemzetiségeket, miszerint „E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.” Ezen megnvezett nemzetiségeket tekintjük hazai nemzetiségeknek.


    A nemzetiségi hovatartozásról a KSH a népszámlálások során adatot gyűjt, amelyet közzé tesz a honlapján. Ezen adatok alapján elkészítettük az Otthontérkép nemzetiségi térképét, amely a nemzetiségi adatok területi bontásban és térképes formában jeleníti meg. A törvényben megnevezett hazai nemzetiségeken túl az adatgyűjtés kiterjed további nemzetiségekre is, mint például orosz, kínai, arab nemzetiségekre, de lehetőség van egyéb megnevezett nemzetiséget is bejelölni. A népszámlálás során egy személy több nemzetiséget is megjelölhet, de a nemzetiségi hovatartozásról a nyilatkozni nem kötelező, ezért nem pontosak, de jó közelítést adna a magyarországi nemzetiségek számosságáról.


    A 2011-es népszámlálási adatok szerint az országban több, mint 664 ezer ember vallotta egy vagy több hazai nemzetiséghez tartozónak magát. Ez a szám a teljes népesség 7%-nak megfelelő. A hazai nemzetiségeken túl további 128 ezer fő vallotta magát valamely más nemzetiséghez tartozónak, így az arány a teljes népesség 7,7%-ra módosul. Európai összevetésben ez a szám alacsonynak mondható, Pan és Pheil (2006) adatai alapján Magyarország a 7. legkevésbé multikulturális társadalom, Belgiumban és Észtországban ez az arány a 30%-ot is bőven meghaladja.


    Magyarországon a legnagyobb csoportot a roma nemzetiségűek alkotják, a magukat nem vagy nem csak magyar nemzetiségűnek vallók 41%-a roma nemzetiségűnek tartotta magát. A 2011-es népszámlálás során 315 ezer ember jelölte, hogy ehhez a nemzetiségi csoporthoz tartozik, a teljes népességhez viszonyítva ez 3,2%-os arányt képvisel. A második nagyobb csoportot a német nemzetiségűeké, akik 185 ezres lélekszámmal élnek Magyarországon a statisztika szerint, ami a népesség 1.8%-nak felel meg.


    A következő nemzetiségi csoportokhoz már érdemben kevesebben tartoznak, a szomszédos országok népességéhez tartozók csoportja, a román, szlovák és horvát nemzetiség 3-4%-os arányt képviselnek Magyarországon lakó nemzetiségeken belül, a csoporthoz tartozónak rendre 35, 34 és 26 ezer személy vallotta magát.


    1 / 16
  3. BUDAPEST

    1,7 milliós népességének 7,8%-a valamely nemzetiségnek a tagja

  4. Budapest


    Nemzetiséget tekintve Budapest a leginkább sokszínű magyar város, az 1,7 milliós népességének 7,8%-a valamely nemzetiségnek a tagja és az egyéb nemzetiségek - nem a hazai és nem valamely külföldi nagyobb nemzetiségi csoporthoz tartozók - aránya is magas, a KSH adatai szerint 30%. A legnagyobb homogén csoportot 28,8 ezer fővel a német nemzetiségűek alkotják, a második legnagyobb csoport pedig a roma nemzetiség 20 ezer fővel. Ezen túl Budapesten az országos átlaghoz képest 2,5-szer több orosz nemzetiségű és 3-szor több kínai él, az orosz és kínai nemzetiségek aránya itt a legnagyobb az országban.


    A legmagasabb nemzetiségi aránnyal Budapest belvárosának kerületei rendelkeznek, a legtöbb nemzetiségi az V. kerületben él, de a VI., VII., VIII., IX. és a budai kerületek közül az I. és XII. kerület is a budapesti átlagnál magasabb nemzetiségi aránnyal bír.



    A nemzetiségi csoportokat tekintve arányaiban a legtöbb német nemzetiségű a XXIII. kerületben, a XII. kerületben, és az I. és II. kerületben él. Szintén az arányokat tekintve roma népesség a VIII., IX., X. és a VII. kerületekben él, az orosz nemzetiség a belvárosi kerületekben arányosan eloszlik, kínaiak viszont elsősorban a X. kerületben élnek. A többi nemzetiségi csoportokkal kapcsolatban lokációs koncentráltság nem tapasztalható, közel minden kerületben arányosan élnek, de ezekre a csoportokra is jellemző, hogy inkább a belvárosban laknak többen.


    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    3 / 16
  5. Közép - Magyarország

    A régióban a Pilisvörösvári kistérségben a legmagasabb a nemzetiségek aránya

  6. Közép - Magyarország

    Tudtad-e? A népszámlálási adatok szerint arányaiban Pilisvörösváron lakik a legnagyobb lélekszámú német kisebbség. A település területén 1689-ben jelentek meg az első sváb telepesek, akik a törökök kiűzését követően benépesítették a térséget.
    Pilisvörösváron 1692-ben német plébániát emeltek, ahol még ma is a vasárnapi és a búcsúi nagymiséket német nyelven tartják.
    A településen több német nemzetiségi iskola, táncegyüttes, zenekar és társulat is megtalálható, amelyek örzik és ápolják a nemzetiségi hagyományokat.

    Közép-Magyarországhoz Budapesten túl Pest megye tartozik, ahol az országoshoz hasonló a nemzetiségek aránya, a szám a 2011-es népszámlálás szerint 7% volt. Ezzel Pest megye a megyei rangsor középmezőnyében helyezkedik el.


    Annak ellenére, hogy országos összevetésben nem kifejezetten magas a megye nemzetiségi aránya, mégis több nemzetiségi csoportból is nagy számban élnek ebben a megyében. A megyét nemzetiségi szempontból legnagyobb arányban németek és romák lakják, a nemzetiségiek közül közel 60%-ban e két csoport él itt (35% és 24%), de a szlovák és román nemzetiségűek aránya is számottevő (8,7% és 6,6%). Ezen túl még az orosz, szerb, lengyel, bolgár, horvát és ukrán nemzetiségek is érdemi számban élnek itt, 1000-1500 személy lakik az említett nemzetiségek közül a megyében.



    Ha a megye kistérségeit vizsgáljuk, a Pilisvörösvári kistérségben a legmagasabb a nemzetiségek aránya, az itt élő magasabb számú német nemzetiségűekkel együtt ez az arány 16,7%. Magasabb a nemzetiségek aránya a Dabasi és Szentendrei kistérségekben (12% és 9,4%) . A statisztikák szerint Pest megyében a nemzetiségi arány a legalacsonyabb a Nagykátai, Dunakeszi, Ceglédi, Gyáli kistérségben, ahol az arány 5% alatt van.


    A térség érdekessége, hogy az országban található mintegy 3 ezer örmény nemzetiségű lakosából - a Budapesten élő 1 500-at is figyelembe véve - a Budakeszi kistérségben laknak arányaiban a legtöbben.



    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    5 / 16
  7. Észak-Magyarország

    a legmagasabb nemzetiségi arány az Encsi kistérségben volt

  8. Észak - Magyarország

    Tudtad-e? A romák a magyarországi nemzetiségek közül az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal. A cigány nép a világ számos részén megtalálhatók, Indiából származó népcsoport, a 15. században vándoroltak be Európába. Vándorló életmódot éltek, ennek rendezésére Magyarországon a 18. században hoztak először letelepítésükkel kapcsolatos törvényeket, melynek következtében létre jöttek a cigánytelepek. Ezeket csak az 1960-as évektől kezdték majd el felszámolni. A cigányság és a cigány kultúra nagy hatást gyakorolt a magyar nemzeti zene fejlődésére, egyik kiemelkedő alakja Dankó Pista, aki a 19. században világhírű cigányzenész volt.

    Az Észak-Magyarországi régióban az országos átlagnál magasabb, 9,8%-os a nemzetiségek népességhez viszonyított aránya. A régiót három megye alkotja, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10,5%, Heves megyében 7,9%-os, Nógrád megyében pedig 10,4%-os a nemzetiségek aránya.


    A régióban a nemzetiségek közül legnagyobb arányban roma népesség él, az adatok szerint 93 ezer fő, ami a régió összes nemzetiségi lakosának 79,5%-a, de érdemi számosságban élnek itt német és szlovák nemzetiségűek, körülbelül 5-5%-os részaránnyal.


    Szintén a térségben él továbbá Magyarország ruszin nemzetiségének legnagyobb része, az 1500 itt élő ruszin az országos ruszin népesség közel fele. A keleti szláv nép aránya a nemzetiségeken belől 1,3%, és a ruszin nemzetiség népességhez viszonyított aránya országos szinten a Sárospataki kistérségben a legmagasabb (1,4%).


    A népességhez viszonyított legmagasabb nemzetiségi arány az Encsi kistérségben volt 2011-ben. Az északi határon fekvő kistérség lakónépessége 23 ezer fő, melyből 5,5 ezer fő tartozik valamely nemzetiséghez (23,7%). A nemzetiségi arány az Encsi kistérséggel határos Szikszói és Edelényi kistérségben is hasonló, itt a népesség 21,2%, illetve 18%-a tartozik valamely nemzetiséghez.

    A legalacsonyabb arányszám az Egri, Tokaji, Hatvani kistérségben van, itt 6,5% alatti a nemzetiségek aránya a népességen belül.


    Ha a megyeszékhelyeket nézzük, a legalacsonyabb arány Egerben van, itt a népességszámra vetítve a nemzetiségek aránya 4,6%, miközben Miskolcon 5,6% Salgótarjánban pedig 7% ez a mutató.


    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    7 / 16
  9. Észak-Alföld

    az országos átlaghoz hasonló 7,3%-os a nemzetiségiek aránya

  10. Észak-Alföld

    Tudtad-e? Az ukrán nemzetiség a szláv nyelvű ruszin nemzetiséggel rokon (Ukrajnában például a ruszinokat nem tartják nyilván külön népcsoportnak). A ruszinok a 12. században települtek be Közép-Európába. A magyarországi ukrán nemzetiség a 19. század második felében Galíciából induló, a mai Szlovákián keresztüli áttelepüléssel alakult ki.
    Az ukrán kisebbség 2011-ben megalakította az Országos ukrán Önkormányzatát.

    Észak-Alföldet Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alkotja, a legalacsonyabb nemzetiségi arány a Hajdúságon van (5,6%), a Jászságon valamivel több nemzetiségi él (6,3%), a legmagasabb arány pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt 2011-ben (9,6%). Ezzel együtt az Észak-Alföldi régióban az országos átlaghoz hasonló 7,3%-os a nemzetiségiek aránya.


    A régióban a legnagyobb arányban roma népesség él (az összes nemzetiségi 76%-a). A népszámlálás során 82 ezer fő vallotta magát roma nemzetiségűnek. A térségben nagyobb számosságban még németek (6,2%), illetve románok (4%) élnek, de az ukrán nemzetiség közel 30%-a is ebben a térségben található. Az ukrán határhoz közeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken él a legtöbb ukrán, a népességhez viszonyított arányuk pedig a Záhonyi kistérségben a legmagasabb az egész országban (0,55%).


    A régióban a legtöbb nemzetiségi a népességen belül a Csengeri kistérségben él (14,4%) a, de hasonló arányban laknak a Nyírbátori, Záhonyi, Fehérgyarmati, Mátészalkai kistérségekben is.


    A nemzetiségek aránya a Hajdúságon és a Jászsági kistérségekben alacsonyabb, mint Szabolcsban. A Hajdúböszörményi és a Hajdúszoboszlói kistérségekben 3% körüli az arány, ami a régióban a legalacsonyabb.


    A megyeszékhelyek között nincs érdemi különbség, Nyíregyházán és Szolnokon a teljes népesség 4,6%-nak megfelelő nemzetiségi él, míg Debrecenben is hasonló, 4,2%-os ez az arány.


    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    9 / 16
  11. Dél-Alföld

    a nemzetiségek sokszínűsége és eloszlása talán a itt a legegyenletesebb

  12. Dél-Alföld

    Tudtad-e? A román nemzetiség magyarországi jelenléte a történelmi Magyarország Erdélyt is magába foglaló határai miatt egyértelmű, de abban máig vita van, hogy a románok mikor települtek ebbe a térségbe, azonban a 18. századtól a szervezett betelepítésnek köszönhetően megnövekedett a román lakosok létszáma.

    A szlovák nemzetiségűek többsége a Pilis térségében és Békés megyében él, Kulturális központjuk például Békéscsabán található. A letelepülésük az 1600-as évek végén kezdődött, de még a 1800-as években is zajlott. A második világháborút követően 1946-ban lakosságcsere-egyezményt írtak alá az akkori Csehszlovákia nyomására, aminek következményeként több százezer magyart telepítettek érőszakkal Magyarországra és szlovákok ezrei települtek önkéntesen Csehszlovákiába.

    A Dél-alföldi régióban az országos átlagnál valamivel alacsonyabb a nemzetiségek aránya (6,5%). A Békés megye, Csongrád megye, és Bács-Kiskun megye által alkotott régióban 84 ezer nem (csak) magyar nemzetiségi hovatartozású él a népszámlálási adatok alapján 2011-ben. A legmagasabb arány 8,6%, Békés megyében, a legalacsonyabb arány pedig 4,3%, Csongrád megyében. Bács-Kiskun megyében 6,9%-volt a nemzetiségiek aránya.


    A nemzetiségek sokszínűsége és eloszlása talán a Dél-Alföldön a legegyenletesebb, a régióban élő 25,8 ezer roma és 18 ezer német nemzetiségű mellett, 11,4 ezer szlovák és 10 ezer román él még, de érdemi a horvát és szerb nemzetiségűek számossága is (4%-4% nemzetiségiek között).


    Mivel több nemzetiség is nagyobb arányban képviselteti magát a régióban ezért itt található az a három kistérség is, amelyben egyenként három nemzetiség a legmagasabb arányban él. Az egyik kistérség a Sarkadi kistérségben ahol román nemzetiségűek aránya legmagasabb az országban, a népesség 8,5%-a román nemzetiségűnek vallja magát. Bár Békéscsaba tekinthető a központnak, a számok alapján mégis a Szarvasi kistérségben a legmagasabb a szlovák nemzetiségűek aránya a népességen belül (6,6%). A szerb nemzetiségűek pedig a Szegedi kistérségben élnek - arányosan - a legtöbben, a népességre vetítve közel 1%-os arányban.


    A legnagyobb nemzetiségi arány a Sarkadi kistérsében van, itt a népesség 17%-a tartozik valamely nemzetiséghez a KSH adatai alapján. A nemzetiségi arány a Kalocsai és Gyulai, Bajai és Szarvasi kistérségekben 10% feletti, miközben a Kiskunfélegyházi, Hódmezővásárhelyi, Szentesi, Csongrádi, Mórahalomi kistérségekben 3%-alatti ez az arány.


    A megyeszékhelyek közül Békéscsabán a legmagasabb a nemzetiségek aránya, 7,4%-kal, Szegeden ugyan ez az arány 5,6%, míg Kecskeméten 4,5%.


    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    11 / 16
  13. Dél-Dunántúl

    a régióban a népességszámhoz viszonyítva 11,4%-nyi nemzetiséghez való tartozást jelöltek

  14. Dél-Dunántúl

    Tudtad-e? A Dunántúl a honfoglalás óta a legsűrübben lakott nagytájunk. A török kori harcokat követően a Dunántúl déli és keleti részein pusztásodtak el leginkább a kihalt települések, amit 18. században nagyarányú betelepítésekkel orvosoltak, a Dunántúl népességének képe ekkor alakult ki, mely jelentősebben egyszer, a II. világháború során módosult, amikor a kitelepített tolnai és baranyai németek helyett a Dél-Alföldről székelyeket költöztettek azok házaiba.

    Magyarország régiói közül a legnagyobb nemzetiségi arány a Dél-Dunántúlon van. Ebben a régióban a népességszámhoz viszonyítva 11,4%-nyi nemzetiséghez való tartozást jelöltek a KSH 2011-es népszámlálása során. A térséget alkotó három megye közül Baranya megyében a legmagasabb 14,7%-os nemzetiségiek aránya, Tolna megyében ugyan ez 10%, Somogy megyében pedig 8,4%-os.


    A régióban 43,3 ezer roma és 43 ezer német nemzetiségű él, 40%-40%-a a nem (csak) magyar nemzetiségűeknek. A fennmaradó 20%-nak 8,2%-a horvát nemzetiségű, a többi nemzetiség kis számban található a régióban.


    Miközben a települések közül a legnagyobb arányban Piliscsabán élnek németek, kistérségi szinten a Pécsváradi kistérség vezeti az országos listát, az itt élő német nemzetiségűek a kistérség népességének majdnem 20%-át adják.


    A régió kistérségeiben nagy különbségek mutatkoznak, három kistérségben is több, mint egynegyede a népességnek valamely nemzetiséghez tartozik. A Sellyei és Mohácsi kistérségben 27%-ot meghaladó, a Pécsváradi kistérségben 25% a nemzetiségiek aránya. További négy kistérségben 17 és 20% közötti a nemzetiségek aránya (Sásdi, Barcsi, Bonyhádi, Siklósi). A kistérségek többségében is 10%-ot meghaladó a nemzetiségek aránya.


    A Balaton környéki Fonyódi, Balatonföldvári, Siófoki kistérségekben ehhez képest meglepően alacsony a nemzetiségek aránya (5% körüli), miközben sok külföldi él ebben a térségben, többségük azonban nem is magyar állampolgár.


    A megyeszékhelyek sorrendje követi a megyék sorrendjét, hiszen Pécsett 10,2%, Szekszárdon 8%, Kaposváron pedig 5,1% a nemzetiségek aránya.


    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    13 / 16
  15. Nyugat-Dunántúl

    a legalacsonyabb a magyarországi régiók között

  16. Nyugat-Dunántúl

    Tudtad-e? A Magyarország és Horvátország között nyolc évszázadon át fennálló államszövetségnek, illetve a jószomszédi kapcsolatoknak köszönhetően a mai napig számos történelmi, kulturális és gazdasági szál köti össze.
    Horvátország a Magyar Királyságon belül egészen a Habsburgok hatalomra kerüléséig formális önrendelkezéssel (autonómiával) rendelkezett.
    A horvát nemzetiség mohácsi csatát követő évszázad során települtek az ország elnéptelenedett területeire, az 1700-as évek végén több településen is magasabb volt a horvátok aránya, de idővel asszimilálódtak.
    A szlovén nemzetiség már a 6. században is élt a régióban, az egyetlen mai őslakos népcsoportnak tekinthető a Kárpát-medence nyugati részén. Az 1848-as szabadságharc alatt a szlovénség nem vett részt a magyarellenes nemzetiségi felkelésekben, a magyarok mellett különböző módon küzdöttek az osztrákok és a horvátok ellen, Lendvában pedig szlovénekből nemzetőrség is verbuválódott.

    Amíg a Dunántúl déli részén a legmagasabb a nemzetiségek aránya, addig a Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb a magyarországi régiók között. A népességhez viszonyítva 5,8%-a nemzetiségiek aránya a régiót alkotó három megyében sincs nagy különbség, a legmagasabb 6,3%-kal Zala megyében, Győr-Moson-Sopron megye és Vas megye pedig 5,6%.


    A régióban közel 22 ezer német nemzetiségű él, ez az összes nemzetiség 38%-a. A németen túl 13,3 ezer roma és 9,8 ezer horvát nemzetiségű, 2 ezer szlovén, 1,8 ezer szlovák és 1,4 ezer román nemzetiségű él még. A régióban található Magyarország arányai tekintve a legnagyobb horvát nemzetiségű kistérsége, amely a Zala megyei Letenyéhez tartozó kistérség. A horvát nemzetiség aránya ebben a kistérségben 14,2%. A Vas megyei Szentgotthárd kistérséget pedig a szlovén nemzetiségűek lakják arányait tekintve a legtöbben, a kistérségben a 11,42%-os arány országos szinten a legnagyobb.


    Érdekes, hogy a Szentgotthárdi kistésrég melletti Körmendi és Őriszentpéteri kistérségben kevesebb, mint hatod annyi nemzetiségi él arányaiban és ez a Soproni és Mosonmagyróvári kistérségekre és a környezetükre is igaz, míg a Mosonmagyaróvási és Soprini kistérségben 8-9% a nemzetiségek aránya a Győri, Kapuvári, Csornai kistérségekben már csak 3% körüli.


    A kistérségeket tekintve az említett két kistérségben, a Letenyei és Szentgotthárdi kistérségekben a legmagasabb a nemzetiségek aránya, (22,3%, 18,5%), további két kistérségben, a Zalakarosi és a Kőszegi kistérségben magasabb még, mint 10% az arány. A kistérségek többségében 5-8%-os nemzetiség arány a jellemző. Öt kistérségben pedig kevesebb, mint 3%-a a nemzetiségek aránya a népességhez viszonyítva.


    A megyeszékhelyeken a régióra jellemző alacsony nemzetiségi arány jellemző, Győrben 4,1%, Szombathely 4,5% a nemzetiségiek népességhez viszonyítorr aránya, Zalaegerszeg pedig csak 3,7%.



    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    15 / 16
  17. Közép-Dunántúl

    a legalacsonyabb a magyarországi régiók között

  18. Közép-Dunántúl

    Tudtad-e? A Közép-Dunántúli régió legjelentősebb nemzetisége a németség, nagyobb méretű etnikai tömböket nem alkottak, egyenletesen telepedtek le a térségben.
    A II. világháborút követő kitelepítések az itt élő közösségeket jórészt elkerülték, sok helyütt sikerült megőrizniük az abszolút többségüket, Várgesztes, Vértestolna és több település a környéken még ma is 35% feletti nemzetiségi aránnyal rendelkezik.

    A Közép - Dunántúli régió a Nyugat-Dunántúli régióhoz hasonlóan az országos átlaghoz képest alacsony nemzetiségi aránnyal bír, a népességének 5,7% tartozik valamely nemzetiséghez. A régiót alkotó három megye közül a legmagasabb 7,3%-os arány Komárom-Esztergom megyében van, ehhez képest Veszprém megyében 5,9%, Fejér megyében pedig 4,8%.


    A nemzetiségeket tekintve a legnagyobb arányban németek élnek a régióban, elsősorban a balatoni térségben. A népszámlálás során 29 ezer fő vallotta magát német nemzetiségűnek. A régió további nagyobb lélekszámú nemzetiségi csoportja roma, 16 ezer fős etnikummal, ami kevéssel több, mint a fele a német nemzetiségnek. Ezen túl a határ menti térségben 4 ezer szlovák nemzetiségű él, és a térségben még a 2 ezer fős román nemzetiség jelent nagyobb számosságú nemzetiségi csoportot.



    A régió kistérségeit vizsgálva a Dorogi kistérségben a legmagasabb a nemzetiségiek aránya, a kistérségben 13,7%. A Bicskei, Ajkai és a Devecseri kistérségben 9% körüli ugyan ez az arány. A régió tizenhárom kistérségében pedig 5%-nál kisebb a nemzetiségek aránya.

    A megyeszékhelyek között a nemzetiségi arányokban 1-1%-nyi különbség van, a legmagasabb arány Tatabányán található, 6,3%-kal, Veszprémben a népesség 5,3%-a tartozik valamely nemzetiséghez, Fejér megye székhelye, Székesfehérvár pedig a legalacsonyabb 4%-os nemzetiségi aránnal rendelkezi.


    A további kistérségi, településszintű adatokért nézd meg a térképünket.
    16 / 16
  19. TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK

    A bűn városai Magyarországon - bűnözési térkép! Bűnözési térkép Májusban frissült az Otthontérkép "Bűnözési térképe". A térképen böngészve most már a 2014-es év bűnözési kategóriák alapján is megtekinthetjük saját településünk bűnözési adatait. A számokból kiderül, hogy javult a közbiztonság, de a bűnös városok listájában nagy helycserék nem történtek. Tovább...
    Ezeket a lakásokat vettük volna meg a héten! Az Otthontérkép szokásos sorozatában, ezen a héten is összegyűjtöttük nektek a legszebb és legjobb eladó otthonokat. A válogatás alapját a képek minősége és a megosztott információ pontossága adta. A gyűjteménybe tehát azoknak van esélye bekerülni, akik igazán szép fotókkal és hasznos leírással töltik fel eladó ingatlanjukat.Tovább...
    Megnézem én ezt a híres Otthontérképet!
    Szerző

    Fodor Szabolcselemző, Otthontérkép